Jelenlegi hely

Buddhista vallási közösségek A Tan Kapuja Buddhista Egyház

Buddhista vallási közösségek A Tan Kapuja Buddhista Egyház

A buddhizmus 2500 éves története során ez a kérdés nem merült fel, így korábban kialakult és egységesnek mondható buddhista állásfoglalás sem történhetett meg. Minden bizonnyal Buddha tanítása nyomán kialakult különböző irányzatok és közösségek ezzel kapcsolatos véleménye is nagyban eltérhet egymástól. Mindazonáltal, véleményem szerint a következő támpontokat találhatjuk a kérdés buddhista megválaszolása szempontjából.

A buddhizmus legfontosabb alapelve az élet tisztelete, az ahimszá, a nem-ártás. Minden buddhista törekvő elsődleges vallási feladata az, hogy az élet minden formáját tisztelje, védje és támogassa, akár a saját érdekeinek és biztonságának sérelmére is. Ugyanilyen fontos alapelv a részvét és az együttérzés, a karuná tudatállapotának kifejlesztése, amely az érző lények szenvedései és fájdalmai iránti fogékonyság kimunkálását szorgalmazza. A harmadik idevágó fontos tanítás pedig a dána, az adakozás, az adomány és mások segítése. A buddhista vallás szerint a megvilágosodott tudat rendelkezik ezzel a három képességgel, és ezek gyakorlása fontos feladat egy buddhista vallású ember számára.

Jól érzékelteti ezt az a Buddha korábbi életének tetteit ismertető tantörténet (dzsátaka), amely szerint egyik előző életében, mint vándor járta a világot. Egy alkalommal egy anyatigrist vett észre, amely az éhségtől teljesen lefogyva a halálán volt. Mellette három éhes kölyke vinnyogva próbált anyjuktól táplálékhoz jutni, de az már képtelen volt szoptatni őket. A bódhiszattvában végtelen részvét és együttérzés ébredt fel a szenvedő tigriscsalád láttán. Átérezte azt a szenvedést, amit azok az éhhalál szélén éreztek. Ekkor odament az anyatigrishez, saját torkát a tigris szájába erőltette, és összenyomta azt. A kiömlő vértől az anyatigris magához tért és megerősödött. Így mentette meg a haláltól a saját élete árán a tigriscsaládot, egy kedvezőbb újjászületést elérve ezzel.

Bizonyára ez a példázat túlzásnak tűnik, de két dolgot jól szemléltet. Egyrészt azt, hogy Buddha tanai szerint a halál egy olyan átalakulás, amelyben tetteinkkel mi magunk határozzuk meg a következő létformánkat. Másrészt azt, hogy az önzetlen adás, a részvét és az együttérzés, ezek olyan tettek, melyek kedvező létállapotok felé segítik az embert.

Mindezek alapján egyházunk állásfoglalása a következő. Minden olyan szervátültetést feltétel nélkül támogatunk, amikor a donor felajánlja szerveit a rászorulóknak. Az agyhalott szervdonorokból, a feltételezett beleegyezés elve alapján történő szervkivételeket azzal a feltétellel támogatjuk, hogy ha az agyhalott szervdonor élethez való jogát is tiszteletben tartjuk, vagyis maximálisan biztosítva van neki is az élethez való joga. Amennyiben sikerül egy olyan alapos jogi hátteret megalkotni, és sikerül definiálni azt a rendkívül keskeny határhelyzetet, amely ezt a jogot is biztosítja, abban az esetben a szervátültetés számos ember szenvedését szüntetheti meg, illetve számos esetben életet menthet. A modern világ és a tudomány fejlődése jó néhány ehhez hasonló erkölcsi problémát vethet fel és egyre inkább vet fel, de ezekre meg lehet és meg is kell találni azokat a válaszokat, amelyek összeegyeztethetők az emberi létezés alapvető értékeivel és jogaival. A buddhisták feladatuknak tartják együtt gondolkodni ezeken a kérdéseken egy jobb, szenvedés mentesebb és boldogabb világ megteremtése érdekében.

Mireisz László
A Tan Kapuja Buddhista Egyház
Egyházi Tanács elnöke