Hogyan zajlik egy véradás?

Ki lehet véradó?
A véradás alapelve, hogy csak egészséges ember adhat vért, védve ezzel a véradó és a vért kapó beteg egészségét is. Véradásra az jelentkezhet, aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 65 esztendős és testsúlya eléri az 50 kg-ot, a felső súlyhatár 140 kg (erről a kivizsgáló orvos dönt). Első véradók esetén a felső korhatár 60 év. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért. Másik fontos kritérium pedig, hogy két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetünknek, hogy regenerálódjon.

A véradás menete
A véradás körülbelül 1 órát vesz igénybe. A véradás nem laboratóriumi vérmintavétel, nem kell éhgyomorral érkezni. Véradás előtt fogyasszon bőségesen folyadékot és táplálkozzon a megszokott módon, kerülve a zsíros ételeket.

Adatfelvétel

 
Adatfelvétel
 

A véradás első lépése az adatfelvétel, a véradó hitelt érdemlő azonosítása, amelyhez szükség lesz a személyi igazolványra, a lakcímkártyára és a TAJ kártyára. Ezek hiányában sajnos nem kerülhet sor véradásra. A véradók azonosításának elengedhetetlen részét képezi a TAJ-szám, ezért az adatfelvételkor minden véradás előtt kötelező a TAJ-számot bemutatni, ugyanakkor a vérellátó szolgálat nem ellenőrzi a TAJ érvényességét. Várjuk tehát véradásra azokat is, akiknek „érvénytelenítették” a TAJ számát.

Az adatfelvétel után egy kérdőívet kell a véradóknak kitölteni, amely az életvitelükre, betegségeikre, gyógyszerszedési szokásaikra kérdez rá. Ha valami nem egyértelmű forduljanak bizalommal kollégáinkhoz.

Orvosi kivizsgálás

 
Orvosi kivizsgálás
 

A következő lépés az orvosi kivizsgálás. Először megszúrjuk az ujjbegyet, hogy a hemoglobin szintet ellenőrizzük, első véradók esetén pedig előzetes vércsoport meghatározás is történik. Ezután vérnyomás és pulzusmérés következik majd a kitöltött véradói kérdőívre adott válaszok és a vizsgálatok eredményének értékelésével dönt a kivizsgáló orvos a véradásra való alkalmasságról.

Amennyiben a kivizsgáló orvos a véradót nem találja véradásra alkalmasnak, akkor tájékoztatja a kiszűrés okáról és időtartamáról, amely lehet ideiglenes vagy végleges.

Ha az orvos mindent rendben talál, akkor már a véradás következik.

Véradás

 
Véradás
 

A véradás félig ülő vagy fekvő helyzetben, karfertőtlenítés után, a vérvételre legalkalmasabb könyökvénából történik. Asszisztenseink évente akár 2500-nál is több szúrást végeznek, így az nem több mint egy körömcsípésnyi érzés. A könyökvéna szúrása után az első 20-30 ml vér a vérvételi zsákhoz tartozó mintavételi zsákba kerül, ebből történik az utólagos laboratóriumi kivizsgáláshoz szükséges mintacsövek levétele. Az ágy mellett egy kis hintázó szerkezet látható, ez a rázómérleg, amely a levett vér mérését és az alvadásgátló oldattal történő folyamatos keveredését biztosítja.
Egy felnőtt ember szervezetében 5-6 liter vér kering, amelyből kb. fél liter tartalék. Egy véradás során 450 ml (±10%) vért veszünk le, így ezt a mennyiséget a szervezet könnyedén tudja pótolni. Maga a véradás csupán 5-12 percig tart.
A vér levételéhez egyszer használatos, steril, több részes zsákrendszert használunk, a zárt rendszerű vérkészítmény előállítás érdekében. Ez azt jelenti, hogy a vérkészítmények előállítása során a levett vér a környezettől teljesen el van zárva, nem kerülhet semmi a zsákrendszerbe. A vérvételi zsák nem üres, alvadásgátlót, és a tárolási idő alatt a sejtek megfelelő működéséhez szükséges oldatokat tartalmaz.

Véradás után

 
Véradás után
 

A vérvétel befejezésekor a szúrás helyére steril nyomókötés kerül, majd 5-10 perc pihenés következik a vérvételi ágyon.
A nyomókötést 4 órán keresztül ne távolítsa el és ügyeljen arra, hogy véradás után étkezzen és fogyasszon sok folyadékot!
A véradás napján megterhelő tevékenységet ne végezzen!

VÉRADÓINK TÖRTÉNETE

"2006. nyarán, 21 évesen adtam először vért. Kommunikáció szakos hallgatóként Hajdúszoboszlón voltam gyakorlaton a helyi televíziónál,a kihelyezett véradáson készítettem interjút az egyik szervező hölggyel. Miután felvettük az anyagot, megkérdezték, hogy nem szeretnék-e vért adni. Eredetileg nem terveztem, de aztán arra gondoltam, hogy miért ne?

"20 éves voltam, amikor először mentem vért adni. Nem gondoltam volna, hogy valaha az életben önként, saját elhatározásból teszem ezt, hiszen a vérvételbe is mindig majd "belehaltam". Ám egy nap egy közeli ismerősöm betegsége változtatott a látásmódomon. Ezt követően két nappal később már az Országos Vérellátó Központban ültem, készen arra, amitől ez idáig legjobban féltem.

ŐK IS VÉRADÓK
Kiss Gergely

Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, és világbajnok vízilabdázó.

Horváth Gábor

Kétszeres olimpiai, háromszoros világbajnok kajakos.

"35 éve vagyok a Honvéd sportolója. Egy honvédnak mindig, minden körülmények között a hazáját kell szolgálnia! Így a véradás számomra hazafias tett. 

Krizsán Szabolcs

"Most kivételesen nem a tatamin adtam a véremet a győzelemért, hanem egy véradással beteg emberekért." – mondta a véradást követően Krizsán Szabolcs, többszörös magyar bajnok, aki a férfiak közül először nyert Grand Prix-versenyt, emellett többszörös világkupa-győztes, Európa-bajnoki bronzérmes judós.