A vérképző őssejtek transzplantációját évtizedek óta alkalmazzák vérképzőrendszeri betegségek kezelésében. A sikeres őssejt-átültetéshez szükséges ismeretek megalapozását az emberi immunrendszerrel kapcsolatosan az 1950-es évek végén tett alapvető felfedezések jelentették. Ekkor írták le először az emberi test legtöbb sejtjének felszínén megtalálható szövetazonosító antigéneket, melyeket Humán Leukocita Antigéneknek (HLA) neveztek el.
Ahhoz, hogy a vérképző őssejt átültetése sikeres legyen, a befogadó (recipiens) immunrendszerének el kell fogadnia a szervezetbe került donorsejteket. Ez úgy érhető el, ha az adományozott sejteken levő HLA antigének megegyeznek vagy nagyon hasonlóak a recipiens sejtjein levő antigénekkel.
1968 óta végeznek olyan beavatkozást, ahol egy szöveti egyezést mutató családtag tölti be az őssejtdonor szerepét. 1973-ban az őssejt átültetés már teljesen idegen emberek között is megvalósulhatott. Ma már egyre nagyobb arányban nem rokon donortól, hanem önkéntes idegen donortól származó őssejttel végzik a transzplantációt. Ez a fejlődés nagyrészt a világ bármely táján élő, több, mint 38 millió - őssejt-adományozást vállaló - önkéntes donornak köszönhető.
Az 1970-es években fogalmazódott meg az önkéntes őssejtdonor regiszterek létrehozásának igénye, hogy a rászoruló betegek számára lehetővé váljon a megfelelő idegen donor megkeresése, ha nem találnak alkalmas családi donort.
1974-ben egy alapítvány hozta létre az első csontvelődonor regisztert (Anthony Nolan)
Az első nemzetközi csontvelődonor nyilvántartást 1989-ben nyomtatott kötetként jelentették meg, ez az első kiadás összesen 8 regiszter 155.000 önkéntes őssejtdonorát tartalmazta.
1991-ben létrejött egy számítógépes hálózat, amely a résztvevő regiszterek között közvetlen számítógépes összeköttetést biztosított Párizson keresztül, így téve lehetővé a hatékonyabb donorkeresést.
1994-ben hozták létre azt a teljesen automatizált, decentralizált információs kapcsolati rendszert, az EMDIS-t (European Marrow Donor Information System), amely ma is az összeköttetést biztosítja a regiszterek között.
1998-ban alakult meg a NETCORD, a közösségi köldökvér regiszterek szervezete.
Ma 54 ország 100 őssejtdonor regisztere és 57 köldökzsinórvér-bankja szolgáltat adatot a világszintű adatbázishoz.
A Magyar Őssejtdonor Regiszter - megalakulásakor, mint Magyar Csontvelődonor Regiszter - 1991-ben jött létre, kapcsolatot teremtve a klinikai csontvelőátültetés programja és a nemzetközi önkéntes donorszervezetek között.
A Magyar Csontvelődonor Regiszter már 1991-ben saját fejlesztésű donor/beteg adatbázis-kezelő szoftverrel rendelkezett, és már ekkor bekapcsolódott a nemzetközi szervezet munkájába. Az EMDIS online kereső rendszer használata, lényegesen felgyorsította a megfelelő donorok megtalálásának folyamatát.
Regiszterünkben 1991. óta tartjuk nyilván az olyan vérképzőszervi őssejt-átültetéseket, amelyhez önkéntes idegen donor sejtjei jelentették a segítséget.
2021. májusában megtörtént Magyarországon az 1000. idegen donoros vérképzőszervi őssejt-transzplantáció! Köszönet érte a világ összes őssejt donorának, akik önzetlen segítségnyújtásukkal lehetővé tették ezt, esélyt adva a betegek gyógyulására!
2021. 06. 08.
