Jelenlegi hely

  1. Címlap

Gyakori kérdések

Ki foglalkozik az őssejtdonorok szervezésével?

Sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is az Országos Vérellátó Szolgálat keretében, annak Donor Osztályain keresztül történik az őssejtdonorok szervezése.

Őssejtdonor /csontvelődonor: mi a különbség?

Az első sikeres őssejt-átültetésekhez, melyet szövettípusban egyező testvérek között hajtottak végre az 1970-es években, még kizárólag csontvelőből nyertek ki őssejteket; ezért amikor megalakultak az első közösségi donor-regiszterek, a regisztrált donorokat csontvelődonoroknak hívták. Manapság az átültetésre használt őssejteket jórészt már nem közvetlenül a csípőlapátból nyerik, hanem a csontvelői őssejteket mobilizálják, és a vérből szűrik ki, ezért az általános elnevezés őssejtdonorra változott. Őssejtforrás lehet a köldökzsinórvér is.

Hány éves korig jelentkezhetek őssejtdonornak?

Az átültetés során a beteg vérképző őssejtjeit elpusztítják, és ezek helyét és feladatát veszik át a donor egészséges őssejtjei. Minél idősebb a donor, annál lassabban veszik át a feladatot a donor őssejtjei, így tovább lesz kitéve a beteg a fertőzéseknek. A kiválasztott donorok többsége 40 év alatti, ennél idősebb donort csak a nagyon ritka HLA típusú beteg esetében aktiválnak. Ha van választási lehetőség, az azonos HLA típusú donorok közül mindig a fiatalabbat választják.

Ezért a regiszterbe kerülés felső korhatára Magyarországon 45 év, és vannak regiszterek, ahol még ennél is fiatalabb donorok jelentkezését fogadják csak el.

Kivétel ez alól az a személy, akinek a HLA-típusát már más okból, pl. családtagként meghatározták. Ebben az esetben, ha az illető vért ad, és nyilatkozik arról, hogy hozzájárul adatai ilyen irányú felhasználásához, azonnal bekerül a regiszterbe. A donorok 60 éves korig maradnak aktívan a regiszterben.

Mi is az a HLA?

A humán leukocita antigéneket (HLA) arra használja a szervezet immunrendszere, hogy azonosítsa, mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például a baktériumokat, a vírusokat, a daganatos sejteket és a transzplantátumokat.

A tipizáláshoz szükséges vérvétel csak Budapesten történhet?

A regiszterbe történő felvételhez szükséges mintavétel a jelentkezés helyszínén, a donor lakhelyéhez legközelebb eső vérellátóban történik. A vérellátó a vérmintát a budapesti HLA Tipizáló Laboratóriumba küldi, ahol megtörténik a HLA tipizálás. A további behívások esetén is a donor lakhelyéhez legközelebb eső vérellátóba történik a donor behívása és a vérvétel. A kiválasztott donornál a donációt megelőző kivizsgálás és maga a donáció is jelenleg csak Budapesten történik.

Mi történik, ha nem értesítem a vérellátó állomást egészségi állapotom megváltozásáról?
A betegek érdekében az a legjobb, ha naprakészen ismerjük a donorok egészségi állapotát és a donorok elérhetőek, amikor szükség van rájuk. Ezért javasolt évente legalább egyszer vért adni, amikor megtörténhet az adatok frissítése és egészségi állapotának ellenőrzése.

Honnan tudom, hogy a vérmintám megvizsgálása után felvettek-e a donorlistára?

Amennyiben Ön az előzetes vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyult őssejtdonornak, és aláírta az ehhez szükséges Nyilatkozatot, adatai bekerülnek az Országos Vérellátó Szolgálat által működtetett Magyar Őssejtdonor Regiszter adatbázisába. Amikor a leadott vérmintából meghatározták a HLA típusát, és annak eredménye is bekerül az adatbázisba, akkor postán kap egy köszönőlevelet, melyben értesítik a regisztrációjáról. Ezután bármikor felkérhetik az életmentésre, azaz értesíthetik, ha szükség van Önre. A donor adatbázisba kerülése a mintavételtől számítva általában egy hónapon belül megtörténik, amit emailben/telefonon is ellenőrizhet.

Végeznek-e Magyarországon őssejt-transzplantációt?

Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték el. Azóta többezer ilyen beavatkozás történt.

Hol végeznek Magyarországon csontvelő-átültetést?

Jelenleg hazánkban öt egészségügyi intézményben végeznek őssejt-transzplantációt (Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika). Az utóbbi három helyszínen csak autológ őssejtátültetés folyik, vagyis a saját sejtek visszaadása.

Mennyi idővel az őssejt-levétel előtt lehet tudni annak pontos időpontját?

Az őssejt gyűjtésére a beteget transzplantáló Transzplantációs Központtal előre egyeztetett időpontban kerül sor. Figyelembe veszik a donor számára alkalmas időpontot, illetve, hogy mikor kerül a beteg transzplantációra alkalmas állapotba. A transzplantáció megszervezése többhetes folyamat.

A donor tudomást szerezhet-e a beültetés eredményéről?

A donor kérésére a regiszter információt kér a transzplantáló centrumtól a beteg állapotáról, és erről tájékoztatja a donort.

Találkozhat-e a donor és a recipiens?

A transzplantációt követően a donor és a recipiens apróbb ajándékot, anonim levelet válthat a regiszter közreműködésével. Amennyiben valamelyik résztvevő regiszter nem tiltja a kapcsolatfelvételt, a donor és a recipiens a transzplantáció után általában 2 évvel találkozhat először, ha mind a két fél hozzájárul ehhez.

Lehet-e egy kiválasztott személynek jelentkezni donornak?

Ennek nincs értelme, mivel annak az esélye, hogy két személy véletlenszerűen a transzplantációhoz szükséges mértékben egyezik, nagyon kicsi. Viszont minden jelentkező növeli a betegek esélyét, hogy gyorsabban találjunk nekik megfelelő donort.

Számít a vércsoport a megfelelőséghez?

Az őssejtdonor kiválasztásánál nem elsődleges szempont a vércsoport. A beteg vércsoportja a transzplantációt követően megváltozik a donor vércsoportjára. Ha egy betegnek több választható donora van, előnyös a vércsoport-kompatibilis donort választani, mivel a vérkészítmény adása különben nehézségeket okozhat.

2015-10-24