Szűrővizsgálatok (fertőző ágensekre és vércsoportra)
Ha a donor tartósan fals pozitív eredményt produkál egy vizsgálattípusban, akkor is a véradásból való kizárása történik, hiszen az ilyen fals pozitív vér sem adható be senkinek.
Ha a vért először adó donorról az aHBc vizsgálat pozitivitása alapján kiderül, hogy a donor valaha átesett Hepatitisz B vírusfertőzésen, akkor ez a donor a véradásból végleges kizárásra kerül.
Mindezek a szigorú szabályok óvják a betegeket egy esetleges vírusfertőzéstől és tájékoztatást nyújtanak a donoroknak vírus negatívitásukról, vagy esetleges átfertőzöttségükről.
Vércsoport szerológia
Bizonyos betegségek, állapotok kapcsán már az ókorban felmerült a vér pótlásának a szükségessége, a középkorban történt néhány sikertelen próbálkozás, melynek során vért juttattak állatból emberbe, később emberből emberbe, de ezek a beavatkozások szerencsétlenül, halálos kimenetelűek voltak.
Egészen a XX. század elejéig nem találtak magyarázatot arra, hogy mi lehet a sikertelen vérátömlesztések (vértranszfúziók) hátterében.
1901-ben Karl Landsteiner laboratóriumában munkatársai vérmintáival kísérletezve a kapott reakciók alapján leírta az „A”, „B” és „O” vércsoport tulajdonságot, majd az „AB” vércsoportot is.
Karl Landsteiner
Vizsgálatainak összegzése az ún. Landsteiner szabály, amely a vérátömlesztéssel foglalkozó tudomány, a transzfuziológia máig legfontosabbnak tartott alapelve.
Wiener és Levin
1940-es években fedezték fel az Rh vércsoport tulajdonságot, és ennek kapcsán leírták az újszülöttkori hemolitikus betegség első esetét (Landsteiner, Wiener, Levin).
Az ABO és Rh vércsoport tulajdonságot a mai napig a vértranszfúziók legfontosabb tényezőjének tekintjük.
A legfontosabb vércsoport tulajdonságok felfedezését követő évtizedekben kialakultak és egyre tökéletesebbé váltak a vércsoport tulajdonságok kimutatásának, vizsgálatának lehetőségei, az ún. vércsoport szerológiai módszerek.
Copyright © 2006. OVSZ – Minden jog fenntartva (All rights reserved)
megfelelő
