Nagy örömünkre szolgált és köszönjük, hogy ilyen sokan jelentkeztek az elmúlt hetekben őssejtdonornak a fiatal hegymászó lány betegsége kapcsán, és megismervén a tényt, hogy száz felett van csak Magyarországon a várakozók száma, vállalták a regisztrálást és az őssejtdonációt.

Ön is szeretne őssejtdonor lenni?

Amennyiben rendszeres véradó, és 56 napon belül adott vért, jelentkezzen az Önhöz legközelebb található vérellátó állomáson, ahol felvesszük adatait, illetve az őssejtdonációhoz szükséges vérmintát levesszük (személyi igazolvány, TAJ- és lakcímkártya szükséges).

Amennyiben még nem adott vért, bármelyik vérellátó állomáson vagy véradó helyszínen jelentkezhet véradásra. Ezt követően (min. 3 nap) történik - a fentieknek megfelelően - a regisztráció és a vérminta levétele.

A www.ovsz.hu weboldalon megtalálja a vérellátó állomások teljes listáját, a nyitva tartási időpontokat, de telefonon mindenképpen egyeztessen időpontot az adott állomással.

Szeretettel várjuk!

Országos Vérellátó Szolgálat
Magyar Őssejtdonor Regiszter

Az őssejtek még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására különböző betegségekben, káros állapotokban. Többféle módon nyerhetünk őssejteket, egyik forrásuk a köldökzsinórvér. A köldökzsinórvér őssejtek sikeres gyógyító alkalmazása rendszeresen eddig kizárólag vérképzőrendszeri betegségeknél történt. Minden más lehetséges alkalmazása kísérleti stádiumban van; a legoptimistább megközelítéssel reménykeltőnek minősíthető.

Bár voltak korai, szórványos elképzelések arról, hogy csontvelői sejtek adása egyes anémiák és leukémiák kezelésében hasznos lehetne, a második világháború atombomba áldozataiban kialakult csontvelői sugárhalál döbbentette rá a kutatókat, hogy mennyire szükség lenne a károsodott csontvelő pótlására. A csontvelő-átültetéssel kapcsolatos kutatások kezdeti kiemelt támogatása is az embert érő ionizáló sugárzás patofiziológiájának jobb megértését szolgálta. Több mint négy évtizedet ölel fel a humán allogén csontvelő-átültetés története, melynek során 1957-ben elsőként - a később Nobel díjjal jutalmazott - E. Donnall Thomas számolt be humán intravénás csontvelő infúzió alkalmazásáról. Az azt követő tíz év alatt az őssejt kutatás hatalmas lépésekben fejlődött, de a csontvelő-átültetés sikeres alkalmazásához még hiányoztak az immunológia eredményei. A szövet-összeférhetőségi tulajdonságok kutatása, a fő hisztokompatibilitási antigének (major histocompatibility complex - MHC) felfedezése adta azt az alapot, amely nélkülözhetetlen a szerv- és szövet-transzplantációkban.