Jelenlegi hely

  1. Címlap

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása

Az ETT szakmai összefoglalója

Az ETT szakmai összefoglalója a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználásának kérdéseiről.

sejtAz őssejtek még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására különböző betegségekben, káros állapotokban. Többféle módon nyerhetünk őssejteket, egyik forrásuk a köldökzsinórvér. A köldökzsinórvér őssejtek sikeres gyógyító alkalmazása rendszeresen eddig kizárólag vérképzőrendszeri betegségeknél történt. Minden más lehetséges alkalmazása kísérleti stádiumban van; a legoptimistább megközelítéssel reménykeltőnek minősíthető.

A továbbiakban az emberi klinikai kutatások jelenlegi állásával foglalkozunk: Hemopoetikus őssejtek transzplantációját évtizedek óta sikeresen alkalmazzák magas szintű orvosi ellátásként vérképzőrendszeri betegségek kezelésében, például akut és krónikus leukaemiában. Az átültetésre autológ, azaz a beteg saját szervezetéből származó, vagy allogen, tehát más egyéntől nyert hemopoetikus őssejtek használhatók fel. "Hagyományos" csontvelő eredetű őssejt transzplantációt 1963-ban végeztek először. 1981-ben került sor az első ún. perifériás őssejt transzplantációra, amely a keringő vérből kivont őssejtek átültetését jelentette. A transzplantáció ezen formája idősebb korban is alkalmazható. A köldökzsinórvér őssejtek szintén használhatók ilyen célokra.

Allogén köldökzsinórvér-hemopoetikus-őssejt-transzplantációt 1988-ban végeztek először. A sejteket úgy nevezett "sejtbankokban "tárolják. A bankoknak két allogén típusa létezik, az ún. rokonbank és az önkéntes non-profit bank. "Rokonbank" először Párizsban indult, ahol beteg gyermekek újszülött testvéreitől vettek le tárolásra köldökzsinórvért. Ilyen allogén típusú "rokonbank" Magyarországon a fővárosi Szent László Kórházban működik. Non-profit, közfinanszírozású, allogén felhasználási célú köldökzsinórvér őssejt bankot először New Yorkban alapítottak. Önkéntes donáció alapján működik, és az adatok feldolgozva bekerülnek egy nemzetközi számítógépes hálózatba. A New York-i példát számos európai bank követte, melyek működését ma már az EUROCORD szervezet irányítja. A magán, egyéni finanszírozású, "üzleti" alapon működő, autológ célú köldökzsinórvér őssejt bank, később alakult ki és egészen más céllal, mint a fentiek. Itt, ellentétben az előbbiek önkéntességével és térítésmentességével, kellő javadalmazás fejében az újszülöttek saját őssejtjeit tárolják azzal a céllal, hogy az későbbi élete során szükség esetén felhasználható legyen. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei még 10-15 éves megfelelő tárolás után is egyes vérképzőszervi betegségekben autológ sejttranszplantációra alkalmasak maradnak.

Annak az esélye azonban, hogy erre a gyermeknek valóban szüksége lesz igen csekély, 1:200 000. Probléma, hogy a szülők a megfelelő és korrekt tájékoztatás hiányában azt hihetik, hogy a tárolt őssejtek minden bajtól megvédik majd gyermekeiket. A tudomány jelenlegi állása és a nemzetközi szakvélemény szerint a köldökzsinórvérben található hemopoetikus őssejtek fagyasztásának és tárolásának ma egyetlen világos terápiás célja lehet, a transzplantációra szoruló betegek ellátása autológ vagy allogén transzplantáció céljából. Minden egyéb betegség esetleges gyógyítása ily módon kezdeti, kutatási stádiumban van.

Napjainkban azonban még nincs egyértelmű indikációja az autológ köldökzsinórvér őssejt transzplantációnak. Allogén köldökzsinórvér őssejt transzplantációra a már említett első két banktípusból 1988 óta világszerte több mint 2000 esetben került sor.

Ebből a legtöbbet Amerikában és Japánban végezték el. Európában évente 22460 (2000. évi adat) hemopoetikus őssejt transzplantációra kerül sor, ebből 1988 óta néhány százra tehető a köldökzsinórvér transzplantáció. Irodalmi adatok szerint eddig 15-20 év volt a leghosszabb tárolási idő, ami után sikeres transzplantációt végeztek köldökzsinórvér őssejtekkel. Magyarországon eddig összesen 3 allogén köldökzsinórvér őssejt transzplantáció történt, autológ köldökzsinórvér őssejt transzplantációra még nem került sor.

A köldökzsinórvér őssejt transzplantáció reális alternatívát jelent a vérképzőrendszeri megbetegedések terápiájában, felhasználási indikációs területe továbbra is szűk. Alkalmazásukra csak akkor kerül sor, ha más őssejt forrás donor nem található. Az alacsony sejtszám miatt egyelőre csak gyermekeknél vagy kissúlyú felnőtteknél alkalmazhatóak.

A köldökzsinórvér-őssejtek transzplantációjának előnyei a hagyományos módszerekkel szemben:

  • Könnyen gyűjthető, elhanyagolható veszélyt jelent a donor számára, amennyiben a szokásos szülészeti ellátás lépéseit a köldökzsinór-vétel okán nem módosítják.
  • Gyorsan hozzáférhető, általában 1-2 hét alatt elérhetőek a köldökzsinórvér bankokból, ellentétben az önkéntes csontvelődonor őssejtekkel, melyekhez átlagosan 3-6 hónap alatt lehet hozzájutni.
  • A donor HLA-A, B, DRB1 6 antigénje közül - amennyiben más módon alkalmas donor nem található - elég, ha 4 egyezik a recipiensével, így bizonyos esetekben könnyebb megfelelő donort találni, mint a hagyományos módszerekkel.
  • Mind az akut, mind a krónikus graft-versus-host betegség (GVHD) ritkábban és enyhébb formában fordul elő. 
  • Mivel a minták prospektív módon gyűjthetők, megcélozhatók a kisebbségi népcsoportok, melyek jelenleg alulképviseltek a csontvelőbankokban.

A módszer hátrányai:

  • A térfogatfüggés a legfőbb hátránya, mivel a köldökzsinórból nyerhető vér mennyisége korlátozott (max:150ml). Ezen az sem változtat, hogy a köldökzsinórvérben levő őssejtek osztódási képessége nagyobb a csontvelőinél, mert még így is kisebb a recipiens testsúlyára eső sejtszám. (Ez a tapasztalatok alapján 50 kg testsúly alatti betegeknek elegendő).
  • A transzplantátum megtapadása lassabb, befogadása kisebb hatásfokú, mint csontvelő-, illetve perifériás őssejt átültetés esetén. 
  • A köldökzsinórvér T-sejtjeinek alacsonyabb immunogenitasa elméletileg növeli a leukemia kialakulásának veszélyét a csökkent GVL (graft versus leukemia) hatás miatt. 
  • A biztonságos tárolás nem megoldott, a szakemberek egy része megkérdőjelezi a tárolt köldökzsinórvér őssejtek alkalmazhatóságát csontvelő transzplantáció céljaira. 
  • A hagyományos módszerekkel ellentétben nincs lehetőség ugyanattól a donortól származó újabb transzplantációra a vérképzés elégtelensége, vagy az alapbetegség fellángolása esetén. 
  • Még mindig kevés tapasztalat áll rendelkezésre a módszer alkalmazását, hatékonyságát illetően 
  • Számos pénzügyi, etikai és jogi szabályozási problémával kell szembenézni. 

A profit-orientált, privát autológ köldökzsinórvér tárolás megvalósítható, de szakmailag ma még kevés bizonyíték van az őssejtek ilyen módú felhasználhatóságára. Európában ilyen típusú, privát bankbólo származó őssejt transplantáció még nem történt. A közfinanszírozású allogén őssejtbankok felhasználhatóak célzott esetek transzplantációs igényeire, amennyiben donor más úton nem található. Magyarország tagja a "Bone Marrow Donor Worldwide" szervezetnek, ahonnan a rászorulók köldökzsinórvér őssejtekhez juthatnak, ugyanakkor egy hazai, közfinanszírozású allogén őssejtbank, ezen belül egy ún. rokonbank kiépítése ezt a munkát elősegítené. Magyarországon a nemzetközi hálózatban igen eredményesen működő magyar Csontvelő Donor Regiszter mellett ezek támogatására kellene erőfeszítéseket tenni.

Összefoglalva:

Az őssejtek klinikai felhasználása csak egészségügyi szolgáltatás formájában képzelhető el. Ez hatósági engedélyhez kötött tevékenység, ahol eleget kell tenni szakmai, jogi és etikai követelményeknek. Az őssejtek fenntartásának, tárolásának, felhasználásnak az optimális módját még nem ismerjük. A csontvelő átültetés kivételével a köldökzsinórvér őssejtek terápiás felhasználása ma nem tekinthető rutin eljárásnak, ezért az ETT az őssejtek terápiás alkalmazását jelenleg kutatásnak tartja. Maximálisan támogatja azon hazai és nemzetközi kooperációban megvalósuló kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az őssejtek mielőbb a gyógyítás eszközei lehessenek. A szülőket, a fizetőképes keresletet ugyanakkor mindenképp tájékoztatni kell az autológ tárolás buktatóiról, a módszer előnyeiről és hátrányairól.

Őssejt: a jövő reménysége

Hajlamosak vagyunk a törvényeket vagy az egyházakat kárhoztatni azért, mert akadályokat gördítenek az orvostudomány fejlődése elé. Ez a helyzet az őssejtkezeléssel is, amelyről a laikus átlagember csak annyit tud, gyógyulást hoz a halálos betegnek.

Állva hagynak minket a kínaiak, hiszen őket nem kötik gúzsba, mint minket – mondta Seffer István, a kaposvári magánklinika és őssejt-laboratórium alapító tulajdonosa, amikor tavaly novemberben Kaposváron ünnepélyesen átadták a félmilliárd forintos befektetéssel készült laboratóriumot. Az intézmény akkor csak arra kapott engedélyt, hogy gyűjtse, tárolja és kutassa az embrionális őssejteket, arra nem, hogy értékesítse és beültesse, ezért a Seffer-magánklinika most a Nemzeti Nyomozó Iroda érdeklődésének középpontjába került, és négy gyanúsítottak vettek őrizetbe. A vád: illegális őssejtkutatások. Hogy pontosan mi történt a klinikán, azt hosszú nyomozati munka fogja kideríteni. Az őssejtkezelés az ügy kapcsán viszont vezető hírré lett minden médiában. Ahhoz, hogy ezt a rendkívül fontos témát ne csak laikusként tudjuk megközelíteni, azaz ne csak azt lássuk, hogy az emberiség megmentésén dolgozó orvosokat bilincsben viszik el, szükséges tisztázni néhány alapfogalmat.

A legősibb őssejt, az igazi őssejt akkor jön létre, amikor az ondósejt találkozik a petesejttel és megtermékenyíti azt. Ez a fogantatás pillanata, amely után a sejt osztódásnak indul, és kifejlődik az embrió, majd a szervezet. A szervezet tehát ebből az egy őssejtből fejlődik ki, vagyis ez a sejt minden sejttípus létrehozására képes. Az őssejtből közel kétszáz különböző funkciójú sejtcsoport fejlődik ki, mint például idegsejt, agysejt, csontsejt és hasonlók. Őssejtjeink felelősek a gyógyulásért. Egy egyszerű horzsolást is az őssejtünk gyógyít. Egy betegség, fertőzés esetén őssejtjeink parancsszerűen munkába állnak és megjavítanak, meggyógyítanak minket.

Iszonyú tempóban kell sokszorozódniuk, hogy gyorsabbak legyenek, mint a rossz sejtek, mert le kell őket győzniük. Az őssejtek intelligensnek, szinte maguktól tudják a dolgukat. A sérülés helyére vándorolnak, de nem lépnek közvetlen kapcsolatba a sérült sejtekkel, csupán ott maradnak a környezetükben és megmentik őket. Amikor a sérült sejt regenerálódott, távoznak a szervezetből.

Az őssejtcsoportok szervrendszerenként különbözőek. Minden betegségnek megvan a gyógyuláshoz szükséges őssejtigénye. A betegség fajtája határozza meg, hogy az őssejteket a teljes szervezet gyógyítására vagy csak helyileg bejuttatva, bizonyos szerv, szövet regenerálására használják fel. Egészen más őssejt kell például a cukorbetegség gyógyításához, mint a daganatok különböző fajtáihoz. A cukorbetegnek például hasnyálmirigyőssejtre van szüksége, de más kell egy végtagtöréshez, egy influenzához, és más egy horzsoláshoz.

Őssejtkezelésre akkor van szükség, amikor az őssejt nem tud olyan gyorsan szaporodni és a szervezet segítségére sietni, mint amilyen gyorsan a betegség megtámadta. A daganatos, gyógyíthatatlan betegségek kapcsán elterjedt a köztudatban az, hogy már csak egy őssejtkezelés tud segíteni a betegségen. Pedig nem csak ezeknél a betegségeknél, hanem akár egy baleset miatti bénulásos vagy mozgásszervi betegségnél, szív- és érrendszeri betegségeknél, de sok egyéb betegségnél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás lenne elérhető, mint a jelenlegi konzervatív kezelésekkel. De az orvostudomány, bármennyire is szeretnénk, még nem tart itt.

Az orvostudomány álláspontja néhány évtizeddel ezelőtt még az volt, hogy minden őssejt átalakul valamilyen más sejtté, de a kutatások később bebizonyították, hogy minden sejt tartalmaz valamennyi őssejtet. Némelyik többet, némelyik kevesebbet.

Az orvostudomány ezután azt kezdte vizsgálni, hogyan és honnan lehetne ezeket az őssejteket kinyerni. 1989-ben az Egyesült Államokban új őssejtforrásként határozták meg a köldökzsinórvért, és ekkor hajtották végre az első sikeres köldökzsinórvér-transzplantációt is, amikor egy Fanconi-anémiában szenvedő fiút újszülött testvéréből származó köldökzsinórvérrel gyógyítottak meg. Ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás, amely alkalmas a transzplantációs kezelés lehetőségeinek kiszélesítésére.

A köldökzsinórvérben található kilenc hónapos őssejtek immunológiailag sokkal toleránsabbak, mint a kialakult felnőtt szervi őssejtek. Jelenleg a csontvelőből, a vérből és a köldökzsinórvérből származó őssejteket főleg vérképző és immunrendszeri betegségek kezelésében használják transzplantációra. A köldökvérből vett őssejtet ma már nagyobb számban használják csontvelő pótlására, mint a csontvelőből nyert őssejtet, ugyanis a köldökzsinórvérben lévő őssejt csontvelői eredetű. Világszerte több mint nyolcvanféle betegséget tudnak így gyógyítani, például a különböző leukémiákat, anémiákat, a vérlemezke betegségeit.

A vérképzősejt-átültetés Magyarországon is rutinműtétnek számít. Hazánkban évente mintegy négyszáz ilyen jellegű beavatkozást végeznek.

Az őssejtterápia tehát egyetlen, Európa-szerte és Magyarországon is rutinszerűen művelt területe a vérképzőrendszeri betegségek gyógyítása. Tudományos kutatás, laboratóriumi munka azonban számos helyen folyik, de a klinikai kipróbálásig jutott, betegeken alkalmazható eljárásra eddig csak az Országos Kardiológiai Intézet és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma kapott engedélyt, ahol évek óta végeznek klinikai kísérleteket akut szívizominfarktuson átesett embereken. A kísérletben a betegek saját csontvelői őssejtjét használták fel úgy, hogy közvetlenül az elhalt szívizom területére fecskendezték azt, amelynek hatására az őssejtek beépültek az elhalt szívizom területére. Szegeden idén májusban őssejt-transzplantációs részleg indult, ahol többek közt leukémiás és limfómás betegeket gyógyítanak.

Egy ilyen kezelés tizenötmillió forintba kerül. Mivel az OEP szigorúan limitálja a Magyarországon évente elvégezhető, államilag finanszírozott őssejtbeültetések számát (350-360), így Szegeden ebben az évben csak tíz beteg kaphat ilyen ellátást.

Az elmúlt évben derült ki, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek vérereket képesek kialakítani. Ez az érszűkületben szenvedőknek jelenthet gyógyulást. Magyarországon 2002 óta van arra lehetőség, hogy az újszülött köldökzsinórvérét lefagyasszák és tárolják. A köldökzsinórvérben található őssejt vérképző őssejt, de nem embrionális őssejt, hanem a felnőtt szöveti őssejtekhez tartozik. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása kutatás vagy gyógyítás céljából világszerte teljesen elfogadott, sőt javasolt. Az embrionális őssejtekkel azonban egészen más a helyzet.

– Egy osztódásnak indult petesejtet embernek kell tekintenünk. A teremtés célja az emberrel és az egész csodálatos világgal az, hogy ember legyen, nem pedig máj vagy vese, esetleg egy tüdő alapanyaga. Én általában a tudományos kutatás szabadságát tekintve liberális vagyok, bár a tudománynak nincs ideológiája. Az embrionális őssejt egy olyan pont, amit úgy gondolom, hogy nem szabad, és nem is kell átlépni, mert a köldökzsinór, a felnőtt őssejt és az egyéb munkák kipróbálása olyan lehetőségeket nyújtanak, amely kikerüli ezt a piros lámpás utat – mondja dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, aki szerint az őssejtkutatás, különösen az embrionális őssejtkutatás még nincs olyan fázisban, hogy a rutingyógyítást lehetővé tegye. – Ma még fogalmunk sincs arról, hogyha intravénásan beadnak valakinek osztódó sejteket, ez milyen tumorokat indukál – hívta fel a figyelmet az akadémikus.

A katolikus egyház szerint a lélek a fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet. Mivel embrió esetében emberi életről van szó, így az egyház szerint csak a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg.

Dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház Csontvelő-transzplantációs Osztályának vezetője szerint még nagyon sok a fehér folt az őssejtkutatás terén.

– Nem tudjuk pontosan, milyen őssejteket és hova kell beültetni. Nem tudjuk, hogy az őssejtek pontosan milyen mechanizmus útján differenciálódnak szervekké. Nem tudjuk még szabályozni, hogy a központi idegrendszerben az őssejtből idegsejt keletkezzen és ne csont – sorolta a főorvos a legalapvetőbb problémákat.

Azaz amíg a szöveti őssejtek már egy bizonyos irányba elkötelezett sejtek, addig egy néhány napos embrióból származó őssejtből még bármilyen szövet felépülhet, és ezt a folyamatot az orvostudomány még nem tudja teljesen kontrollálni.

Czeizel Endre orvos-genetikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió orvosbizottsága közzétett egy jelentést, amely szerint a közelmúltban két ember meghalt őssejtbeültetés miatt. Az egyik agyhártyagyulladásban, a másik agydaganatban. Czeizel szerint az orvostudomány még nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az őssejtekből mesterséges úton, laboratóriumi körülmények között úgy lehet szerveket előállítani, ahogy az természetes úton történik a szervezetben. A genetikus szerint az őssejtkezelések, főleg amelyek Kínában folynak, jelenleg ellenkeznek a hippokratészi eskü egyik alapelvével, amely úgy szól: „Ne árts!”.

Az Európai Unió az őssejtkutatást az úgynevezett hetedik kutatási keretprogram részeként hagyta jóvá azzal a korlátozással, hogy őssejtkutatási céllal nem lehet embriókat létrehozni vagy eladni. A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni. Így nem lehetne belőle finanszírozni emberi embriók klónozására irányuló kutatást, valamint az ember genetikai örökségének módosítására irányuló olyan kutatást, amely örökölhetővé teszik az ilyen módosításokat, továbbá embriók és embrionális őssejtek tudományos célú felhasználását és előállítását. A felnőtt vagy embrionális őssejteken végzett kutatások ugyanakkor, az egyes tagállamok tudományos javaslatai és jogrendszere függvényében, a keretprogramból finanszírozhatók lesznek.

A kutatásfinanszírozás a felnőtt őssejtkutatásra és a köldökzsinór-őssejtkutatásra összpontosít, és nem fogja meggátolni, hogy a megsemmisítésre szánt létszám feletti embriókat kezelési célú kutatásra használják fel. A jogszabályok a tagállamokban nem egységesek. Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia és Spanyolország megengedi, hogy a mesterséges megtermékenyítéshez előállított, létszám feletti embriókból embrionális őssejteket nyerjenek.

Észtország, Lettország, Szlovénia és Magyarország engedélyez bizonyos kutatásokat a létszám feletti embriókkal, de speciális, az embrionális őssejtekre vonatkozó szabályozás ezekben az országokban nincs. Hazánkban hatósági engedélyek nélkül nem lehet terápiás kísérleteket folytatni élő embereken, mint ahogyan legálisan nem lehet abortumhoz sem jutni. Terhességmegszakításból nyert őssejtek kinyeréséhez szükség van az anyák hozzájárulására is, de miután hivatalosan ez nem engedélyezett tevékenység, beleegyező nyilatkozat sincs, így az emberi testszövet tiltott és büntetendő felhasználásáról van szó.

Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Litvánia tiltja az embrionális őssejtekkel végzett kutatást. Nagy-Britanniában vagy Belgiumban létre lehet hozni embriót kutatási céllal, de ez nem kaphat támogatást. George Bush, az USA volt elnöke még 2001-ben úgy rendelkezett, hogy nem lehet központilag támogatni az embrionális őssejtkutatásokat. Azt javasolta, hogy a tudósok az őssejtek kinyerésére olyan új módszereket keressenek, amelyekkel nem tesznek kárt embriókban. Ezt az embrionális őssejtekre vonatkozó korlátozást oldotta fel Barack Obama idén márciusban, de sem az USA-ban, sem az unióban nem engedélyeznek emberen történő kezeléseket tudományosan publikált, úgynevezett preklinikai vizsgálatok nélkül. Az őssejtterápia akkor válik legális gyógymóddá bármelyik országban, ha a preklinikai kísérletek után a klinikai kísérleteket is engedélyezik az egyes országok.

Magyarországon nem kezelhetnek pénzért senkit, hiszen még preklinikai szakaszban van az őssejtkutatás. Kínában vagy egyes közép-amerikai országokban erre van lehetőség. Azonban a külföldi őssejtkezelés költségeit még méltányossági indokkal sem fedezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mert támogatás csak tudományosan igazolt eljárásnak jár.

Az őssejtbeültetés egy bonyolult laboratóriumi folyamat, ahol kiválasztják a levett őssejtből a terápiához szükséges, visszaültetendő sejteket. Ha ezt nem célirányosan teszik, vagy egészséges szervrendszernek ültetik be, akkor elképzelhető, hogy a szunnyadó daganatos sejtjeink is iszonyú tempóban elkezdenek sokszorozódni. A helytelenül használt őssejtek érszűkítő daganatot is okozhatnak. Az őssejtkezelés a világ legtöbb országában nem vallási okokból tiltott tevékenység, hanem mert olyan életveszélyes lehet, mint maga a betegség, amelyet kezelni szeretnének.

Aki nem fogadja el, hogy elhalt magzati maradványból őssejtet kinyerni és felhasználni Isten és ember elleni bűncselekmény, annak azt kell elfogadnia, hogy egy ilyen kezeléssel a saját életét veszélyezteti. Ahogy az inzulin nem gyógyítja a szívizomgyulladást, a hasnyálmirigy őssejtje sem jó a szívbetegségekre.

Viszont, ha a pontos diagnózis mellett lehetőség lenne a célirányos őssejtkezelésre, akkor a gyógyulásra is nagyobb az esély a ma még gyógyíthatatlannak tűnő betegségek esetében is. Itt még nem tartunk, viszont az őssejtkutatások óriási tempóban fejlődnek, a lehetőségek, a feltételek egy-két évtizeden belül adottak lesznek. De a gyógyítások még nem tartanak abban a stádiumban, hogy például egy vesebetegnek új vesét állítsanak elő, és ha sürgősen kell egy szerv, akkor nincs idő arra, hogy őssejtekből új vesét állítsunk elő.

Pár évvel ezelőtt a megújuló energia is még elérhetetlennek tűnő vágy volt, amelyet az olajnagyhatalmak minden erővel gátoltak. Ma már hőszivattyút, napkollektort, szélenergiát és számtalan újabb és újabb alternatív energiát használhatunk. Az őssejtkezelés is alapjaiban fogja megingatni a világ legnagyobb üzletét, a gyógyszeripart. Nem lesz kiváltság a gyógyulás, amely mindenki számára törvényes keretek között biztonsággal elérhető lesz, nem kell szervkereskedelem áldozatává esniük ártatlan embereknek.

Miért vállaljuk mégis a kockázatos, életveszélyes őssejtkezelést? Azért, mert ez az utolsó remény a gyógyulásra, és egyetlen szülő sem akarja a gyermekét eltemetni, mert annál fájdalmasabb dolog nem történhet. Az, aki óriási összegért a gyógyulás reményét kínálja egy ilyen fájdalmas helyzetben, erkölcsileg, etikailag és jogilag is bűnt követ el. A megfelelő tájékoztatás hiánya miatt az őssejtkezelések egyik legalapvetőbb problémája, hogy a közvélemény túlnyomó többsége „tuti” módszernek tekinti. Sokan azt gondolják, ha négyszázezer forintért levétetik és tároltatják a gyermek köldökzsinórvérét, akkor ez később minden betegséggel szemben védelmet fog nyújtani, holott például a velünk született betegségeket nem lehet így gyógyítani. Továbbá a köldökzsinórvérből előállított őssejtek leginkább az újszülöttek és édesanyjuk számára hatásosak, de nem biztos, hogy megfelelőek lesznek más szervezet számára, tehát a köldökzsinórvérből nyert őssejtek teljes biztonsággal csak a donornak adhatók.

Sokan azt gondolják, ha törvényileg tiltják az embrionális őssejtkutatásokat, akkor ezzel akadályozzák az orvostudomány fejlődését, és elveszik a gyógyulás lehetőségét. A szenzációként tálalt sikeres laboratóriumi állatkísérletek is megtévesztik az embereket. A kínai kutatásokról, kezelésekről pontos információk nincsenek. Nem tudjuk például, hogy az őssejteket honnan nyerik ki. Spontán vetélésből származó embrióból vagy mesterséges abortusz során elhalt magzatból? Czeizel Endre szerint a spontán vetélés útján elhalt magzatból kinyert őssejt kromoszómái ötven százalékos degeneráltságot hordoznak.

A sok kérdőjel mellett egy dolog biztos: az őssejtterápia jelenleg nem más, mint a súlyosan beteg, kiszolgáltatott emberek csodás gyógyulással való hitegetése. Híreket hallunk egy-két csodás gyógyulásról, de nem tudjuk, az őssejtkezelés mennyiben járult ehhez hozzá, mert az őssejtterápiával üzleti vállalkozásként foglalkozó német, ukrán és kínai klinikák sok esetben nem követik figyelemmel a betegek sorsát. Mivel a kezelések csak néhány éve tartanak, semmit nem tudunk a hosszú távú következményekről.

A rák lappangási ideje több év, akár évtized is lehet. Könnyen elképzelhető, hogy egyes betegek állapota átmenetileg javul, közérzetük az őssejtkezeléstől megnövekedett endorfinnak köszönhetően eufórikus lesz, majd a beteg visszaesik a kezelés előtti stádiumba. De ez már nem kerül be a vezető hírek közé.

Teljesen új immunrendszer őssejt átültetés után

A Stanford Egyetem orvosi karának kutatói egy nagyon fontos előrelépést tettek annak irányába, hogy képesek lehessünk felnőttek őssejtjeinek átültetése segítségével egy teljesen működőképes immunrendszert létrehozni azok esetében, akik örökletes vérképzőrendszeri vagy autóimmun betegségben szenvednek.

Dr. Irving Weissman és Dr. Deepta Bhattacharya munkatársaikkal olyan eljárást dolgoztak ki, mely hatékonyan képes az egerek csontvelejébe beültetni azokat az őssejteket, melyek vérképző pluripotens sejtekké alakulnak át. "A munkánk során használt egerek immunrendszere csak kis mértékben hasonlít az emberi immunrendszerre és még a beavatkozás több részletét is át kell alakítanunk ahhoz, hogy emberek esetében is használni lehessen. Azonban bizakodóak vagyunk, hogy mindezek könnyen leküzdhető akadályok." - fejtette ki Dr. Weissman.

Autóimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex esetében olyan kórosan működő sejtek találhatóak meg, melyek tévesen a szervezet saját sejtjeit idegennek ismerik fel és ellenük támadást indítanak. Az őssejtek csontvelőbe történő átültetése - a máj- vagy szívátültetéshez hasonlóan - egy teljesen új, jól működő immunrendszert hozna létre, mely már valószínűleg nem támadja meg a saját szöveteket. A folyamat során olyan őssejteket ültetnek át, melyek a csontvelőben megtelepedve létrehozzák a szükséges mennyiségű fehér- és vörösvérsejtet valamint a vérlemezkéket, ehhez azonban az szükséges, hogy előzőleg a csontvelőt teljesen megtisztítsák a régi sejtektől. Ez utóbbit jelenleg intenzív kemoterápiával és besugárzással érik el, mely a csontvelő sejtjein kívül a többi gyorsan osztódó sejtet és a környező szöveteket is nagymértékben károsítják, akár sterilitást, agykárosodást, sőt a rákok kialakulásának esélyének jelentős növekedését is okozhatják.

A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, melyek a beteg szervezetéből csak a vérképzésért felelős sejteket távolítja el, a csontvelő vagy egyéb szövetek sejtjeit nem károsítja. A módszer lényege, hogy injekcióval olyan molekulákat juttatnak be a szervezetbe, melyek csak a vérképző őssejtekhez kapcsolódnak és csak azokat pusztítják el.

"A módszer tulajdonképpen felfogható egy vérképző őssejtek ellen irányuló precíz, sebészi támadásnak, mely a környező szöveteket nem károsítja. A támadás után beültetett új őssejtek az elpusztult vérképző őssejtek helyét népesítik be a csontvelőben és egy teljesen új immunrendszert alakítanak ki." - magyarázta a kutató.

A módszer embereken történő alkalmazásáig azonban még számos akadályt le kell küzdeni. Ezek egyike például az, hogy vagy meg kell találni azt a fehérjét, mely specifikusan az emberi vérképző őssejtekhez kapcsolódva képes azok elpusztítására, vagy igazolni kell, hogy a jelen kísérletben használt fehérje képes ezt a feladatot ellátni. A második nagy probléma, hogy a módszert eddig gyengített immunrendszerű egereken próbálták ki, így az emberi vizsgálatok előtt még egereken kell tökéletesíteni a módszert. A kutatók azonban úgy vélik, hogy bár a folyamatok időigényesek, mindenképpen az emberi vizsgálatok előfutárának kell őket tekinteni

2011-09-08